Nyaralni voltunk

Alig egy hete jöttünk haza a nyaralásból. Mivel a képzésem szünetel - ebben a nagy melegben nem is baj - gondoltam beszámolok a nyaralásról.

Úgy kezdődik, hogy anya és apa gazdi elkezd táskákba pakolni, itt már érzem, hogy valami készülődik és nagyon figyelek. Amikor előkerül a kék nagy táska, mindig ebbe teszik az én cuccaimat, amikor utazunk, kezdek izgatott lenni. Figyelnem kell, hogy semmi se hagyjanak itthon. A lista fontos: etető, itató tál, a kajám, kakiszedő zacskó, a játékaim, jutalomfalat, és az alvókám, jelen esetben az elefántom.

Bepakolunk az autóba és irány a nyaralás, ez nagyon jó dolog. Együtt menni valahova mindig nagyon jó dolog. Idén az Őrségbe mentünk, egy házat béreltek a gazdiék közösen barátokkal, szerencsére a gyerekek idén is csatlakoztak. Ez nagyon boldoggá tett, mert tudtam, hogy akkor sok izgi játék vár rám.

De amire igazán nem számítottam, hogy új barátságot kötök egy macskával, akit Toninak hívnak. Először kicsit féltem tőle. Az otthoni macska barátom, Béla megtanította, hogy jobb tartani ezektől a négy lábúaktól, de szerencsére Toni jó fej volt, és segített az idegen macskákat elüldözni a kertből, így kevésbé voltak félelmetesek.

Egy dolog volt rossz ebben a kapcsolatban, kiderült Toninak valami férges baja van, gazdiék valami ilyesmit magyaráztak. Toninak is adtak valami gyógyszert, és megígérték, hogy ha hazaérünk én is kapok. Így is lett, ennek annyira nem örültem, ráadásul, még két hét múlva meg is kell ismételni. Na mindegy, de azért megérte.

Egy hetet voltunk, sokat játszottam, úsztam, kirándultam, mondhatom igazán jó nyaralás volt, és szerintem a képek magukért beszélnek.