Kali beenged

Kali egy nagyon különleges tündéri kisfiú.

Kalinak van egy segítőkutyája Rudi (ő már kevésbé tündéri, de ez az én magánvéleményem).

Kali nem szereti a kutyákat, csak Rudit.

Kali engem is szeret.

Kali autizmus spektrumzavarral éli az életét.

Kali nem autista.

Kali egy kisfiú

Kali nem beteg.

Kalinak hatalmas szíve van, adott nekem perecet. Kali senkinek sem ad perecet.

Sokan értik majd a fenti mondataimat, sokan lehet nem. De ezeket így kellett megfogalmaznom. Szeretnék beszámolni egy nagyszerű élményről. Harkányban az egyesületünk nyári táborában gazdi és Kali anyukája Timi (róla olvashattatok egy korábbi bejegyzésben: Nyafi a gyógykutya) kitalálták, hogy próbáljuk meg milyen lenne egy foglalkozás velem és Kalival.

Foglalkozás közben Kalival

Nagyon izgultam. Tudtam, hogy Kali kapcsolatot teremtett velem, pedig Rudin kívül más kutyát nem szeret.

Képzeljétek nagyon jól sikerült. Kali és én nagyon ügyesen tudtunk együtt dolgozni. Kaptam simogatást puszit, még gazdi is kapott puszit és ölelést. Sokszor szinte lélegzet visszafojtva vártam, hogy mi lesz, hogy ne rontsak el semmit.

Gazdi ölelése és puszi

Kali jól érezte magát.

Kali szeretett velem dolgozni.

Én is szerettem Kalival dolgozni.

Gazdagabb lettem egy hatalmas élménnyel.

Kali beengedett.

Foglalkozás után a jól megérdemelt pihenés

Alleeban jártunk

Igen a bevásárlóközpont Alleeban. Tudjátok ez a bevásárlóközpont kutyabarát hely lett. És most a Föld világnapja alkalmából elhívták az egyesületet, hogy egy kicsit népszerűsíteni tudjuk a munkánkat. Április 21-23 között 3 napig voltunk ott többen is. Még bemutatót is tartottunk.

Mázli a gazdival bemutató közben

Gazdi és én bemutatjuk milyen engedelmes vagyok

Szerintem nagyon jól sikerült. Mindenki kitett magáért, a régi motorosok, mint mi és persze az újdonsult tanoncok is.

Szerencsére sokan jöttek oda érdeklődni, hogy kik és mik vagyunk, mit csinálunk mit dolgozunk így a gazdik, folyamatosan tájékoztatták az érdeklődőket, mi négylábúak, pedig gyűjtöttük a simiket, adtuk a pacsikat és szívesen fogadtuk a finom jutalomfalatokat.

Fárasztó munka ez a négylábúak számára, de azért persze élveztük is.






Kaptunk köszönő képet is. Képzeljétek Lego, Mázli tesója még levelet is kapott. Engem is megrajzoltak, még a szép csillámtetkóm is odakerült a színezőmre.

Ez én vagyok

Ez pedig Lego

Egy kedves levél - "Nyafi a gyógykutya"

Sok minden történt az elmúlt időszakban, ezzel most nem terhelek senkit, lényeg a lényeg, ezért maradtak el megint a bejegyzéseim. De tegnap anyagazdi kapott egy gyönyörű levelet rólam és én kértem, hogy össze meg. Pusztán azért, mert jó hogy segíthettem.

"Sok történet kering, hogy kutyàk milyen gyógyító erővel és ráérzéssel tudnak segíteni annak aki „bajban” van. Mennyit tudnak érzelmileg és fizikailag is az embereknek adni. Én saját bőrömön tapasztaltam meg, így hát elmesélem a történetem. Nyafit ismertem, már egy ideje. Egészen egyedi különleges személyiséggel megáldott négylábú kis csoda, akinek mindig konkrét véleménye van a dolgokról és azt nem fél elrejteni sem. Vicces, ahogy minden kritikus gondolata leolvasható kis arcáról és tekintetéből. Saját kutyámról is konkrét véleménnyel rendelkezik, még szerencse, hogy elmondani nem tudja, de pontosan tudom mire gondol. Vicces, ahogy a kutyàm kajlát esik kel rajta keresztül és Nyafi mozdulatlanul áll és csak mered rám minek hoztad ide ezt a tuskót?! Valahányszor találkozunk mindig mosolyra fakaszt! De nem kanyarodom el a történet fonalától.... Szóval mostansàg kevés mosolyogni valóm volt, komoly betegséggel küzdöttem. Sok gyötrelmes kezelésen és napon vagyok túl. 2015 nyarán rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak nálam, szeptembertől pedig kezdődtek a kezelések. Nem egy leányálom, aki volt már ilyen helyzetben az pontosan tudja milyen sok nehézséggel kell megküzdeni fizikailag és lelkileg egyaránt. Nekem a lelkemet a kutyák közelsége is karban tartotta, fizikailag persze sok dolog okoz ilyenkor küzdelmet, amin csak a napok múlása segíthet. Kezelések után, mikor a masszív rosszullétem elmúlt, mindig maradt az erek fájdalma a karjaiban. Persze, ahogy haladtam előre a kezelések számában egyre nehezebben viseltem. Kezem sokszor zsibbadt, karom pedig volt, hogy annyira fájt, hogy teljesen kinyújtani nem is voltam képes. Ekkor történt, hogy saját kutyuskàm merészet gondolva sajátos parfümözési szándékkal valami irdatlan büdös dologba fetrengett a réten. Nagyon büszkén viselte az új aromát, amit én azért sem díjaztam annyira, mert nekem kellett volna rendbe raknom. Fájós kezemmel nem igazán ment volna a dolog. Szerencsémre Nyafi mami szuper kutyakozmetikus, így elrohantunk hozzá, hogy az „illattól” szabaduljunk. Nyafi persze szokásos felháborodással az arcán nyugtázta Rudi jelenlétét. Míg Rudi szépült és tisztult, Nyafi nem tágított mellőlem, majd konkrétan provokálni kezdett, hogy simogassam meg. El sem mozdult mellőlem, én persze örömmel nyugtáztam, hogy mégsem haragszik rám, amiért neveletlen ebemmel rontom a kozmetika levegőjét. De ő csak állt és állt és amint leálltam volna a simivel megint kérte. Ezen mamija is nagyon meglepődött, Nyafi inkább gyerekpárti.... Viccesen gondoltam magamban mindig is gyermeteg voltam Nyafi a vesémig belát, de persze nem ez volt a lényeg. A lényegre én is csak percekkel később jöttem rá. Nyafi ugyanis annál a kezemnél strázsált ellentmondást nem tűrően a simiért, amibe az utolsó kezelést kaptam. Pár perc múlva a kezem nem zsibbadt és simogatás miatt a karom is sokkal kevésbé fájt már. Ösztönösen érezte mire van szükségem, végig mellettem maradt és csak simiztem és simiztem, észrevétlen módon, de megtornáztatott. Kutyás vagyok és éreztem, hogy ez nem az átlagos simogatás bezsebelése volt, Nyafi feladatot teljesített. Köszönöm neked Nyafikám, soha nem felejtem ezt el neked!"

Nagyon köszönöm a levelet Timi.
Puszimat küldöm