Noszvajon pihentünk

Az év eleje elég pörgősre sikerült gazdiék életében. Sokat dolgoztak. Anya gazdi velem dolgozik, képezzük Archie-t. Anyagazdinak kihúzták 3 bölcsességfogát és a kozmetikában is sok a vendég, így ott is sokat kell dolgoznom nekem is neki is, apa gazdiról nem is beszélve. Ugyanis én a vagyok a fő megnyugtató. Ha egy kutya sírdogál, akkor mennem kell megnyugtatni.

Szóval így hirtelen összejöttek a dolgok, ezért a gazdiék kitalálták, hogy menjünk el Noszvajra a Nomád Hotelbe (http://www.nomadhotel.hu/) pihenni. Nem volt ellenvetésem, imádok odajárni.

 Gyönyörű környezet, sok erdei séta, kis tavak, ahol fürdeni lehet a négylábúaknak, nagyszerű vendéglátók, és Klári néni utánozhatatlan főztje. Mondtam is Archie-nak, hogy ilyen nagyszerű helyen még nem volt, majd meglátja.








Lakik most ott egy kutya Artúr, talán egyszer majd én is megkedvelem, elég nagy állat. De Archie imádta és nagyon jókat játszottak, nekem így jó volt, mert le volt tudva a gondom a kölyökről én is pihenhettem végre és élvezhettem a hétvégét.

Persze anyagazdinak azért muszáj volt néhány beállított képet készítenie, de végülis belementem, hiszen jól jönnek ezek még ide a naplómba is.

Sok kicsi sokra megy, avagy az adó 1%-a

Mostanában mindenki ezzel az adó 1%-os dologgal van elfoglalva. Érthető hiszen az Egyesület az idei évtől jogosult a felajánlásokra.

Úgy döntöttem én is részt veszek a kampányolásban. Egy részről, mert fontosnak tartom, hogy hozzánk is minél több felajánlás érkezzen, amivel a munkánkat tudjuk jobbá tenni, esetleg egy-két virsli karika csurran cseppen nekem is.

De lássuk csak. Sokan azt gondolják, hogy ááá nem bajlódom vele, úgysem sok pénz. Hiszen miről is beszélünk az éves SZJA összeg 1%-áról, ami mondjuk egy bruttó 150 ezer Ft-os fizetésnél kb. 3000 Ft. De itt jön be a képbe a sok kicsi sokra megy elméletem, ha 100 ember felajánlja ezt a kis összeget, vagyis 1 percet az életéből szán arra, hogy kitölti az adó 1%-os papírt, akkor már nem is olyan kevés ez az összeg.

A másik oldalról nézve, így a felajánlás biztosan jó célt fog szolgálni, az ugatásom adom rá. 

 

Valamint íme kampány videónk, ha jól figyeltek én is több helyen megjelenek.

Mindenkinek köszönjük, aki támogatni fogja munkánkat. Az Egyesület tagjai, magam és Archie nevében is.

Nyíregyházán- Eperjeskén-Mándokon érzékenyítettünk

A héten igazán nagy fába vágtuk a fejszénket. Elindultunk az ország keleti részébe, érzékenyítő foglalkozást tartani óvódásoknak és iskolásoknak.
Jártunk Eperjeskén az Arany János Óvodában, Mándokon a Gyermekekért Óvodában és a Mándoki Általános Iskolában.
Nyíregyházán pedig a Bethlen Gábor Óvoda és Általános Iskola látott minket vendégül.

Amellett, hogy nekünk négylábúaknak és gazdáinknak is nagyon fárasztó volt, rengeteg pozitív élménnyel tértünk haza. Nézzük is hogyan állt össze a kis csapatunk. Velünk jött még Kuku a hangjelző golden retriever Loványi Eszterrel a gazdájával, Mányik Richárd Cooperrel a mozgássérült segítőkutyájával és T-vel, akit azt hiszem már nem kell bemutatnom, és nem utolsó sorban Burányi Virág, aki fáradhatatlanul fotózott.


Bárhol jártunk nagy szeretettel fogadtak minket a gyerekek, az óvónénik, a tanítónénik, igazgatók, intézményvezetők.
Azt már hallottuk, hogy a szabolcsi emberek nagyon vendégszeretőek, ezt mi most a bőrünkön és a gazdáink a hasukon is tapasztalhatták. Ági, aki két napon keresztül minden finomsággal ellátta a kétlábúakat, Árpi a férje, aki mindenhová elszállította az étkeket, nagyon kedvesek voltak és fáradhatatlanul megtettek mindent, hogy mindenki jól érezze magát. És persze Eszter anyukáját és jó barátját Elődöt sem szabad kifelejtenünk a sorból, hiszen mindig jöttek és segítettek.

Anya gazdi, még apa gazdinak is hozott a töltött káposztából, mert azt mondta ilyen jót még nem evett és ezt muszáj neki is megkóstolnia. És igaza is lett, apa gazdi degeszre ette magát a fincsi szabolcsi töltött káposztából, bezzeg mi Archieval csak a nyálunkat csorgathattuk.

Persze az érzékenyítő foglalkozások is nagyon jól sikerültek, a gyerekek nagyon aranyosak voltak és szívesen játszottak velünk, simogattak minket.

Ez a trükk mindig beválik, anya gazdi úgy csinál mintha lőne én meg elterülök

A gyerekek elmentek elrejteni a zsákomat, anyagazdi befogja a szemem, de így is mindig megtalálom.

És íme még egy link, ahol további képek és egy rövid videó is összefoglalja a nyíregyházi látogatásunkat.

http://www.nyiregyhaza.hu/segito-kutyak

Királylány

Tartozom egy vallomással.
Apagazdi mondta, hogy vallomást kell tennem, miután egyre többen olvassák a naplómat.
Eddig általában sztároltam magam, hogy sikerülnek a vizsgáim, jól haladok Archie képzésével, jól viselkedem egy szilveszteri buliban, stb.
Azt hiszem, hogy a legnagyobb hibám (bár én ezt nem érzem annak, de mindegy), hogy én egy királylány vagyok, vagy voltam előző életemben, de ez csak részlet kérdés. Most sok kutyatartó, biztosan kiakad majd és megdöbben, de az őszinteség mindenekelőtt.
Királylányi mivoltamat fotókkal is tudom bizonyítani. Nekem nem mindegy, hogy hol alszom. Csak kellően puha helyen megfelelő párnával vagyok képes álomra szenderülni.
Sokak számára döbbenetes képek következnek.

Szilveszter

Tartozom a szilveszteri buli beszámolójával.
Idén szilveszterkor a gazdiék úgy döntöttek ránk fér egy kis pihenés, így elhúztunk a fővárosból a messzi messzi kis ékszerdobozba Megyerre (nyáron már beszámoltam a helyről http://nyafi-naploja.blogspot.hu/2013/10/ujabb-nyaralas.html). Anyagazdinak az az ötlete támadt, hogy én is eleget voltam bébiszitter, másik társat kapok az útra, így Archie helyett T-t vittük magunkkal.
T-ről is meséltem már korábban, ő egy border collie, aki hamarosan szintén terápiás segítőkutya lesz, mint én.
Nagyon boldog voltam anyagazdi döntésétől, izgatottan készültem, az útra és mivel nemrégiben nagyon csini cuccot kaptam Londonból, már azon sem kellett gondolkoznom, mit veszek fel szilveszter este. Meg is kértem anyagazdit, hogy készítsen gyorsan egy fotót az új szerkómról.

Nagyon jól sikerült a kikapcsolódás. Elvittem T-t az ottani barátaimhoz Ferdinándhoz, a lóhoz és Arabellához, a csacsihoz. A háttérben ott vannak a racka juhok is, szerintem tudták, hogy T egy nagyon jó terelő kutya így nem mertek közelebb jönni, de azért a fotóról sem akartak lemaradni.

A szilveszteri buli is nagyon jól sikerült. Sok volt a gyerkőc, így elemünkben érezhettük magunkat, mint terápiás kutyák, a gyerekek is nagyon boldogok voltak tőlünk, és megértették, hogy amíg ott vagyunk, ne fújják a trombitájukat, mert az nekünk nagyon rossz.
Buli után mi is fáradtan dőltünk le aludni.

Hazaérve anyagazdi az új év első munkanapján persze bevitte T-t a munkahelyére, hogy széppé varázsolja. Megmutattam T-nek az ottani kedvenc fekhelyemet is, ő is teljesen oda volt a babzsák fotelért. Állította, panaszt fog emelni, hogy otthon is legyen ilyen.

Röviden összefoglalva gyorsan eltelt ez pár nap. Nagy örömünkre szilveszter estére még befutott anyagazdi tesója és a barátnője, hogy együtt ünnepeljünk

Kicsit megkésve, de nagyon Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!
A kínai horoszkóp szerint 2014 a Ló éve, ami mindenkinek haladást és fejlődést hoz, hát így legyen!

Archie az új lakó

Annyi minden történt mostanában, hogy Archie beköltözéséről nem is számoltam be.

Archie egy óriás uszkár bébi. Risza a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület egyik terápiás segítőkutyájának a kölyke. Mostanra már 4 hónapos és nagyobb, mint én, pedig mikor beköltözött jóval kisebb volt nálam.

Őszintén szólva Bélával (a macska lakótársammal) nem igazán voltunk boldogok az ügytől. Jómagam nem igazán vagyok oda a kölykökért, Béla meg hát macska, rajtam kívül nem igazán szeret más kutyát.

Anya gazdi megnyugtatott, hogy csak egy kevés ideig marad. A sors úgy hozta, hogy a kevés időből lehet kicsit hosszabb idő lesz, most apa gazdin áll,  hogy meddig maradhat.
Úgy néz ki segítőkutyát nevelünk belőle.

Anya gazdi nagyon elégedett a fejlődésével. Olyanokat szokott mondani, hogy sokkal jobb kutya, mint én voltam ennyi idősen. Igazából nem akarom az orra alá dörgölni, de persze, hogy sokkal jobb kutya, mert besegítek a nevelésébe, rengeteget leveszek a válláról.

Megmutatom neki, hogyan kell szépen szaladni ha hívnak, hogyan megyünk szépen láb mellett, mit jelent az ül. Sokat játszom vele, kergetőzöm, hogy le legyenek kötve a kölyök energiái. Még jó, hogy innen már anya gazdinak, nincs vele sok dolga. De meghagyom neki az örömöt, hadd higgye, hogy jó kutya.

Amúgy a kezdeti ellenszenvem nekem is elmúlt vele szemben, meg kell hagyni, tényleg jó fej egy kölyök. Nem túl akaratos ha játékról van szó, ha én épp pihenni vágyom azt tiszteletben tartja és hagy aludni. Igazából mondhatni kezdem megkedvelni, talán kicsit sajnálni is fogom, ha majd el kell mennie. És úgy érzem Béla is beletörődött, hogy nálunk lakik.

A lényeg, hogy időnként majd beszámolok Archie fejlődésről is, mert én is kíváncsi leszek, mi lesz még belőle, elég okos srác.

Ja és persze hoztam megint néhány fotót.
A karácsonyfáson, azért nézek olyan dühösen, mert ott már kicsit kezdett elegem lenni, hogy nem bír egy helyben maradni, én meg miatta ülhetek 10 percig mozdulatlanul egy karácsonyfás kép miatt.

+

Terápiás kutya lettem

Képzeljétek sikerült.
Most már az én hivatalos besorolásom is Terápiás segítőkutya.
December 11-ei vizsgával váltam hivatalosan azzá, amire hónapok óta készülünk anyagazdival.
Már egy ideje szerettem volna beszámolni a vizsgáról, csak anyagazdi állandóan a gépen lógott, mert a habilitációs kutyakiképzői vizsgájára készült. De jelentem az is sikerült.

De térjünk vissza a vizsgámhoz. Először szeretnék köszöneteket mondani. Köszönet illeti a Gyermekek házát (http://www.gyermekekhaza.hu/), ahol a nagyszerű 4. osztályos tanulókkal készülhettünk, nélkülük és szeretetük nélkül nem sikerült volna. Természetesen ugyanekkora köszönet illeti, az igazgatónőt Kókayné Lányi Mariettát, aki szerintem jobban izgult értünk, mint mi magunk.
Köszönjük még Loványi Eszternek és Kukunak, mert nagyszerű partnerek voltak a felkészülési órákon, mint tanulótársak.
És persze nem utolsósorban Mányik Richárdnak a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület elnökének, akik foglalkozott velünk és képzett minket, hogy minden simán menjen.

Magáról a vizsgáról annyit szeretnék elmesélni, hogy jó magam nagyon élveztem a feladatok végrehajtását, hiszen, mint köztudott imádok gyerekek között játszani, ha ehhez jó adag simogatás és kaja is társul, akkor aztán végképp.
Voltak pacsi adós feladataim, és mivel nagyon bátor gyerekekről van szó simán kérték búcsúzáskor a dupla pacsit is, pedig azt nem mindenki meri bevállalni. A kedvenc feladatunk továbbra is az maradt, amikor körém gyűltek és a kihúzott kártyák alapján testrészeimet mutogatták, érintették meg, a végén egy hatalmas adag simogatással jutalmaztak meg.

A vizsga után még csináltunk egy nagy közös osztály fotót is.
Jöjjenek a képek.

A kedvenc feladatunk

Futkározás

Kukus és Nyafi :)

Az osztályunk